Tavasz, te cuppanásnyi szikra,
ha tappancsod a sárba lép,
vidorság száll a kis nyuszikra,
s megédesül a sárgarép’.

Bajuszt pödörsz a napsugárból,
s ugrálsz, mint gyönge, lenge nyúl.
Ó, jaj, tavasszal szép a zápor
és sokkal később alkonyul.”

                                               (Varró Dániel)

A tavaszi szünetet megelőző másfél hetünkben a szellem és a lélek fele fordulunk. Minden évben ilyenkor hangolódunk, készülődünk a HÚSVÉTRA. Sokat beszélgetünk az ünneppel kapcsolatos szokásokról, hagyományokról, és zenei, képzőművészeti, irodalmi feldolgozásai is terítékre kerülnek.

A játékba ágyazott tanulás és tevékenykedés (alkotás, verselés, éneklés, mozgás) során zömmel a természet újjászületésének, az élet megújulásának örülünk. A vallási és kultúrtörténeti kapcsolódásokat mindig a gyerekek életkorának megfelelő szinten érintjük, arra válaszolunk, amit kérdeznek, ami foglalkoztatja őket. Miért húsvét az ünnep neve? Mi az a nagyhét? Miért van keresztre feszítve Jézus? Miért árulta el Júdás, ha a barátja volt? Miért nem harangoznak? Miért most jön a nyuszi is?

Óvodánkban a tavaszünnep ősi, pogány jelképei a keresztény hagyománnyal keveredve kerülnek a középpontba: barkaág, tojás, nyuszi, kiscsirke, bárány, kálváriadomb, kalács, sonka, locsolkodás, rigmusok, stb..

A Vitamini Óvodától pár sarokra lakik az idős Imre bácsi, évek óta hozzá járunk húsvéti nyuszilesre. Ketreceiben mindenféle, -fajta, -színű, -méretű és -korú nyulat láthatnak, etethetnek, simogathatnak a vitaminisek. Nem mellesleg meghallgathatják, amint a házigazda az állatairól mesél, vagy éppen a helyi érdekességekről számol be.

Ebben az időszakban a közeli kálváriadombra is mindig párszor felszaladunk és legurulunk róla, de persze beszélgetve végignézzük a stációkat is. Hazafelé barkaágat vágunk a tojásfánkhoz.

Vili bácsi a saját maga által eszkábált locsolóversét tanítja a fiúknak, elvonulva, teljes titoktartás mellett, ahogy a lányok is külön, pusmogva-vihogva memorizálják a köszönő sorokat. Milyen klassz dolog, hogy újra dolgozik óvóbácsi a Vitaminiben!

A szünetet megelőző utolsó munkanapunk délelőttjén tojáskeresés indul a kertben, de nem ám akármilyen! Vidám, a szemfülességet, ügyességet, összjátékot próbára tévő versenyek sorozata zajlik az egyes állomásokon. A vegyes korosztályú csapatokban a tagoknak egymást kell segíteniük és bátorítaniuk a cél érdekében. A feladatot sikerrel teljesítik is a gyerekek, így mindenki választhat a finomságok és Anikó kézzel varrott, eredetien bájos nyuszi figurái közül.

Az össznépi locsolkodást szintén az udvarra szervezzük, a gyerekek szép ruhában érkeznek, a lányok kosárkában tojást, apró ajándékot, a fiúk locsolószerszámot hoznak magukkal. A közös program körjátékokkal kezdődik és önfeledten kacagós viháncolásba torkollik, amit mindannyian nagyon élvezünk és cseppet sem bánunk.

Színpompás, üde, energikus tavaszi napokat kívánok:

Zsemle