cikk címe: Családi Napközi működik már Budaörsön is
dátum: 2009. április 10., péntek
szerző: R. Eller Gertrúd
megjelent: Budaörsi Napló

A Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesület és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztály együttműködésével közösen készült el a „Családi Napközi működésének követelményei” című módszertani útmutató, amely megkönnyíti a családi napközik alapítását.

A kiadványt 2009. március 19-én a budaörsi működésű Vitamini Családi Napköziben ünnepi keretek között mutatták be.

A rendezvényen részt vett Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, Falus Ferenc az ÁNTSZ főigazgatója és Dobrev Klára a miniszterelnök felesége is.

A Családi Napközik rugalmas lehetőséget adnak a bölcsődékkel párhuzamosan, vagy azokat helyettesítve a kisgyermekek napközbeni ellátására, így hozzájárulnak ahhoz, hogy az édesanyák eldönthessék, hogy újra dolgozni szeretnének-e, megtartva a gyest a munka mellett a gyermek három éves koráig, vagy inkább otthon maradnának.

A családi napközi intézménye hazánkban már több mint tíz éve működik, amelynek egyre nagyobb népszerűségét mutatja, hogy országszerte már több mint 200 helyen, közel 1300 férőhelyen biztosítják többnyire bölcsődés korú gyermek napközbeni ellátását ilyen formában. A leggyakrabban családi házakban kialakítandó helyiségek engedélyeztetése az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével és az ÁNTSZ szakértőinek hozzájárulásával jelentősen könnyebbé vált, különös tekintettel a közegészségügyi szabályokra vonatkozó részekre.

Az önkormányzatok számára a családi napközik támogatása a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás, miközben helyben munkát adnak néhány embernek, és lehetővé teszik öt-hat további édesanya számára, hogy munkát vállaljanak.

A családi napközinek van még egy nagy előnye: a nyitva tartás szempontjából sokkal rugalmasabbak, hiszen a szülők munkaidejéhez igazodnak. Emellett előnyösek lehetnek a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, ha például nyugalmazott gyógypedagógus „vezeti” a családi napközit. Nemzetközi tapasztalatok azt is mutatják, hogy ahol a nők munkát vállalhatnak, – s így nem fenyegeti családjukat a szegénységbe csúszás veszélye – ott megnő a gyermekvállalási kedv, a születések száma.

Nyugat európai uniós tapasztalatok szerint egy nő munkavállalása másik két álláslehetőséget generál. A családok stabilitását, a benne élő családtagok, szülők és gyermekek testi-lelki egészségét védi, ha sikerül összehangolni az anyaságot, a gyermekvállalást és a család egzisztenciális biztonságát, a nők gazdasági önállóságát segítő női munkavállalást. Közös érdek, hogy sikerüljön olyan kompromisszumos megoldást találni, ami jó az édesanyának, a családoknak, kisgyermekeknek, és amelynek segítségével ezt a sokféle –  esetenként egymásnak ellentmondó, széttartó –  érdeket össze lehetne hangolni. A
szakemberek a családi napközikről 1999 óta rendelkeznek adatokkal, akkor 268 férőhely volt. A családi napköziket elsősorban olyan településeken célszerű kialakítani, ahol nincsen vagy kevés a bölcsőde és az óvoda, illetve iskolai napközi nem tudja felvállalni a részmunkaidő, átképzések, változó munkarend, stb. miatti családi igények kielégítését.

A szülők a legtöbb esetben az 1-5 éves gyermekek elhelyezését kérik, de egyre több az iskolásokat ellátó és már van sérült vagy a valamilyen okból speciális ellátást igénylő kisgyermekeket fogadó családi napközi is. Az intézmény rugalmassága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy segítse a családok és munkahelyek igényeinek összehangolását, a lakókörnyezetben munkalehetőséget teremt, az intézményeknél (bölcsőde, óvoda) gazdaságosabban működtethető. A családi napköziket legnagyobb részben civil szervezetek működtetik, de van számos egyéni, illetve társas vállalkozás által működtetett is, és egyre növekszik az önkormányzatok által létrehozott családi napközik száma is.

Családi napközibe 20 hetestől 14 éves korig vehető fel gyermek. A családi napköziben legfeljebb öt –  ha fogyatékos gyermekekről van szó legfeljebb 3 – gyermek helyezhető el, illetve ha segítője is van a szolgáltatást biztosítónak, akkor 7 gyermek.

A szolgáltatást nyújtó számára szakképesítés megszerzése nincs előírva, viszont egy –  jogszabályban meghatározott tartalmú –  felkészítő tanfolyamot eredményesen el kell végeznie. A családi napközi keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15%-át, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át.

Ha a családi napközi keretében étkezést is biztosítanak, az étkezéssel együtt az ellátásért fizetendő személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20%-át, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 60%-át. 2003-ban létrejött a családi napközik szakmai érdekképviselete –  Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete.

A működés eredményeként mára kialakult jogszabályi háttere van a családi napközi létesítésének és működtetésének. Sikeresek a felkészítő tanfolyamok, hiszen több száz képzett ember van, akik megfelelő feltételek mellett tudnak szolgáltatást nyújtani, illetve segíteni tudják a családi napközi kialakulását. Lassan, de növekszik a szolgáltatók száma.

Jellemző a civil szerveződés, illetve a hálózati működtetés irányába való elmozdulás. A szolgáltatás minőségi fejlődésének irányába mutat a szakmai protokollok meghatározása. Idén elkészült „A családi napközi működésének követelményei” című módszertani útmutató, mely egységes szerkezetbe foglalta és aktualizálta mindazt, ami korábban az 1995-ben készült, úgynevezett CSANA füzetekben volt olvasható.

A módszertani útmutató tartalmazza többek közt a létesítés és a működés tárgyi feltételeit, a gondozás-nevelés alapelveit és követelményeit, alapvető szabályokat és a szükséges dokumentációkat, formanyomtatványokat. Bemutatja a családi napközi létesítésével és működésével kapcsolatos minimális közegészségügyi és élelmezés-egészségügyi követelményeket is.

Egyúttal iránymutatásul szolgál a családi napközit működtetni kívánó személyek számára a gyermekek egészséges gondozási-nevelési környezetének kialakításához és azon közegészségügyi elvárások teljesítéséhez, melyek a közegészségügyi szakhatósági vélemény alapját képezik.

Családi napközi előnyei:
– A családi napközi egy családias rugalmas rendszer.
– Alkalmas arra, hogy egy kis településen lévő néhány család számára, illetve kisgyermekeiknek ellátást nyújtson, s illeszkedjen a szülők időbeosztásához.
– A kis létszámú gyermekcsoport lehetőséget teremt az egyes gyermek fejlettségét, egyéni szükségleteit figyelembe vevő felügyeletre, gondozásra.
– A családi napközik léte tehermentesíthetné a bölcsődéket, így azok zsúfoltság nélkül el tudnánk látni 0-3 éves korosztályt, és föl tudnák venni azokat a gyermekeket, akik most hely hiányában nem jutnak be, illetve csökkenne a várakozók száma.
– Az anyák akkor tudnának visszamenni dolgozni, amikor azt nekik fölajánlják, és ez nem függne a napközbeni ellátás hiányától. Javulna a nők munkavállalási esélye, mert van hová biztonsággal elhelyezni gyermeküket.
– A nők munkavállalásával a család egzisztenciális biztonsága növekedhet.
– Javulna a kistelepülések esélyegyenlősége, ahol most ilyen ellátás nincs.
– Munkát vállalhatna az a nő, aki vállalkozik egy településen családi napközi létesítésére. S ez még további munkahelyeket hozhatna létre az adott térségben.
– A különböző napközbeni ellátási formák sok vonatkozásban segíthetnének az adott település szociális, nevelési problémáinak a megoldásában.
– Ellátást nyújthatnának a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok gyermekeinek; segítenék a megfelelő minőségű és ritmusú ellátással a problémás családok gyermekeinek szocializációját, beilleszkedését korcsoportjukba; elhanyagoló, problémás családok gyermekeinek fejlődését/fejlesztését ebben a korai időszakban hatékonyan tudnák segíteni, megalapozni.